vilagjarok

Külföldi utazás során szinte kivétel nélkül vásárolunk, majd termékeket hozunk át a határon. Előfordulhat azonban, hogy ezt sokszor jogszerűtlenül tesszük, amelyről legtöbbünknek fogalma sincs, addig míg éppen egy szúrópróbaszerű átvizsgálás során, ki nem derül, hogy pontosan miről feledkeztünk meg. Utánajártunk, mi az, ami megengedett!

A NAV adott szakterületén dolgozó munkatársát kérdeztük meg, aki érdekességképpen arról is mesélt, hogy pontosan mi zajlik a reptéren a Cargo géppel szállított, online rendelt csomagokkal.

Nem mindegy, hogy EU-n kívülről, vagy EU-n belülről utazva érkezünk haza
EU-s országban járva az onnan behozott termékek nem vámkötelesek (nagyjából, mintha Debrecenből utaznánk Szombathelyre), így a magyarországi jog alapján birtokban tartható árukat szabadon hozhatjuk magunkkal haza. Ennek ellenére hiába engedélyezett Hollandiában a könnyebb drogok forgalmazása, ez Magyarországon tiltott, tehát drogok behozatala semmilyen formában nem engedélyezett.  

EU-n kívülről érkezve nem kereskedelmi áruk behozatala kapcsán elsődlegesen arra ügyeljünk, hogy ne lépjük túl az engedélyezett vámmentes keretet, amely jogszabályban konkrétan rögzítve van.

Itt részletesen megtalálható

Online vásárolt termék
A másik módja, mikor külföldön vásárolt terméket szeretnék birtokolni, hogy online adjuk le rendelésünket, amelyet teherszállítógépekkel juttatnak el hozzánk. Azonban itt sem vagyunk sokszor tisztában azzal, hogy mi történik, ha nem jogszerűen járunk el: szakembertől kaptunk tájékoztatást a Cargo gépek leszállása utáni folyamatáról.

Mielőtt megérkezik a gyorsfutár (pl. DHL) gépe, a megelőző éjszaka során egy úgynevezett manifesztet (árujegyzéket) nyújt be a szállítmányozó a vámhivatalnak. Ezen az aznap hajnalban érkező gépen található áruk listája található tételesen. A vámhatóság a lista kapcsán kockázatelemzést végez, és megjelöli azon termékeket, amelyeket meg szeretne majd vizsgálni tételesen, vagy szúrópróbaszerű módon. Ezek a termékek csak az ezt követő vizsgálat után kerülhetnek vámkezelésre. A nem kijelölt termékek esetében a szállítmányozó benyújtja az indítványát vámkezelésre, amely eljárás során a vámhatóság még mindig dönthet arról, hogy megvizsgálja a csomag tartalmát. A vizsgálat eredményétől függően lesz az áru vámkezelhető, vagy kerül egyéb eljárás bevezetésre. 

Az internetes rendelések buktatói már sok fórumon említésre kerültek, de a lényeg, hogy elsődlegesen arra figyeljünk, hogy a rendelt termék ne sértsen jogszabályt. A jogszabálysérelem leggyakoribb formája a szellemi tulajdonjogok megsértése. Magyarán, ha hamis terméket rendelünk. Érdemes tudni, hogy erre nagy figyelmet fordít a magyar vámhatóság: ha hamis termékbe „botlik”, akkor azt a szükséges eljárást követően megsemmisítik. Ennek elkerüléséért az online vásárláskor igyekezzünk kellő körültekintéssel eljárni, és a gyanúsan olcsó árukat fenntartással kezelni.

Biztonságos fizetés
A másik nagyon fontos dolog, hogy a fizetés kellő biztonsággal történjen, ugyanis egy sima bankkártyás utalást követően, ha a vám visszatartja az árut, könnyen elbukhatjuk annak értékét. Célszerű PayPal útján fizetni, de kellő biztonságúnak mondható az Aliexpress fizetési rendszere is. Ezek a megoldások úgynevezett késleltetett fizetéssel működnek, és ha nem kapja meg a megrendelt terméket a vevő, akkor az áru értéke visszakövetelhető.

Célszerű tudni, hogy internetes rendeléseknél is fontos szempont, hogy EU-n kívülről, avagy EU-n belülről megküldve érkezik az áru.

Az EU-n kívülről érkező áruk esetében jellemzően az alábbi sávosan meghatározott vámterhek a jellemzőek:
0-22 euró értékig a küldemények vámmentesek,
22,1 – 150 euró érték között továbbra is vámmentesek, de már 27% ÁFA terheli őket,
150,1 – 1000 euró érték között kereskedelmi vámtarifa és 27% ÁFA terheli a küldeményt,
1000 euró felett kereskedelmi vámtarifa és 27% ÁFA terheli a küldeményt.
 
Az Európai Unió valamely tagországából, azaz helyi, úgynevezett warehouse-ból érkező küldemények belföldi küldeménynek tekinthetők, így ezek mentesülnek a vámterhek alól.

Milyen probléma merülhet fel a szúrópróba szerű, vagy tételes áruvizsgálat során? 

-          nem az érkezik, ami az okmányon nevesítve van
-          nem egyezik a darabszám,
-          nem reális értékről szól a számla, azaz alulárazott
-          CE jelölés hiánya ( a termék a rá vonatkozó előírásoknak megfelel és szabadon forgalmazható) 
-          engedélyköteles termék
-          szellemi tulajdonjogot sértő.

Mit veszünk leggyakrabban?
 A leggyakrabban vásárolt árucikkek a divatáruk (ruha, táska, napszemüveg, cipő stb.), valamint nagyon kapósak a mobiltelefon tartozékok, autós tartozékok és autódiagnosztikai eszközök is.